A Magyarországi Munkavállalók Szociális és Egészségügyi Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke szerint a bérfejlesztésről való lemondással megadnák az esélyt, hogy az ápolóknak, a gazdasági, műszaki és háttérszolgáltatást nyújtóknak is emelkedhessen a bére.
Lehet, hogy csak márciustól kapják az ígért megemelt bért az orvosok, és közülük is csak azok, akik az új jogviszonyt vállalják. Legalábbis ez terjedt el az érintettek között a Magyar Orvosi Kamara szerint. Az orvosképző egyetemek alapítványi átalakítása pedig egy újabb csavar az amúgy sem egyszerű történetben.
Levelet írt a Magyar Orvosi Kamara Kásler Miklósnak és Pintér Sándornak is, hogy tisztázzák a béremelés kérdését. Szerintük Gulyás Gergely miniszter csütörtöki bejelentése ellentmond az orvosok béremelését meghatározó tavaly év végi kormányrendeletnek. A háziorvosok közül viszont van, aki örül a Gulyás által említett, és a béremelés feltételéül szabott praxisközösségnek, mert jó tapasztalatai vannak. Más arra figyelmeztet, hogy ez nem mindenütt lesz működőképes.
A jövő évtől adni és kapni is tilos lesz a hálapénzt, akit rajtakapnak, akár egy évig terjedő szabadságvesztésre számíthat.
Az orvosok tiltakozása után alapjaiban írhatta át az egészségügyi jogállásról szóló törvényt a kormány a végrehajtási rendelettel, azonban az még nem nyilvános. Annak ellenére sem, hogy a törvény nagy része csütörtökön hatályba lép.
Mi a különbség az autójavítás és az emberek gyógyítása között? Az állami finanszírozás szempontjából szinte semmi. Vélemény.
Ha megfelelő védettséget adnak, az orosz és kínai vakcinából is vehet a kormány – jelentette be Gulyás Gergely miniszter a kormányinfón. Arról is beszélt, a SZÉP-kártyára jövőre is a megemelt összeg, 800 ezer forint kerülhet. A kormány további szigorításokról nem döntött, nem tudta megmondani, mi lehet az a lélektani határ, mikor lépni kell.
A hálapénz megmérgezi az orvos-beteg kapcsolatot, de az orvosok viszonyát is egymáshoz - állítja a Magyar Orvosok Szakszervezetének elnöke, aki évekig dolgozott egy walesi magánkórházban is, így megvan a véleménye az állami és a magánegészségügy szétválasztásáról is. Portréinterjú Szabad Zoltánnal.
A miniszterelnök a HírTv-nek adott 25 perces interjúban elmondta, egyelőre nincs szükség a mindennapi életet érintő szigorításokra és reagált a Magyar Orvosi Kamara kritikáira is.
Korai volt az öröm, az orvosok számára ugyan jelentős béremelés néz ki, ám számtalan jogkörük csorbult, és a látszat ellenére ebbe semmi beleszólásuk sem volt. Ugyanakkor remek bűnbak válhat belőlük – írja véleménycikkében a szakorvos, egészségügyi elemző.
Akár húsz évbe is telhet a hálapénzrendszer kivezetése a magyar egészségügyből, de ha most nem lépnek a felelősök, soha nem szabadulunk meg tőle. Az évente zsebbe csúsztatott tízmilliárdoktól a betegek jobb ellátást remélnek, a valóságban azonban a rendszert torzítják és bebetonozzák az egyenlőtlenségeket. A Magyar Orvosi Kamara jelentős béremelést és szigorú büntetőjogi szankciókat javasol, amely csak kisebb ajándékok, például csokoládé és kávé elfogadását engedélyezné. A téma magyarországi kutatója szerint ez nem elég, konkrét szolgáltatásokat, például a szabad orvosválasztást kellene fizetőssé tenni.
Ugyan az egészségügyben régóta várt és legalább részben teljesített béremelés politikai babérjait már learatta az Emberi Erőforrások Minisztériuma, de azt elmulasztották megemlíteni, hogy a béremelés fedezésére egyetlen fillér többletpénz sem került a kasszába.
Nem nevezhető béremelésnek az egészségügyi államtitkár bejelentése, miszerint novembertől 70-80 ezer forinttal több jut a háziorvosi praxisoknak - közölte az alapellátásban dolgozók szövetsége.
A bruttó átlagkereset 440 600 forint, a nettó 293 ezer volt áprilisban, mindkettő 10,1 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A magánszektorban a fizetések kisebbet nőttek, mint a költségvetési szerveknél, utóbbit egyebek mellett az orvosi béremelés dobta meg.
